Mióta az ember ráeszmélt mulandóságára, azóta szeretné az idő vaskerekét lassítani vagy éppen visszafordítani. Számos reményteli és kevésbé hihető életelixír látott napvilágot az elmúlt száz évben, melyek örök fiatalságot ígértek, de vajon mit is jelent a hosszú élet, az örök fiatalság a modern ember számára? Valakinek a gyönyörű ráncmentes arcbőrt, valakinek egészséges ízületeket és a mozgás adta öröm állandóságát és vannak akik a mentális frissességükben, kognitív képességeik kifogyhatatlan energiájában látják a hosszú élet értelmét.
Én magam azt gondolom, hogy a hosszú élet feltétele és az aggastyán kor értelme a jó életminőségen, szellemi frissességen, fizikai testünk vitalitásán és a krónikus megbetegedések teljes hiányán alapszik. Valós életelixírnek csak is azokat a módszereket, anyagokat nevezhetjük, amelyek ezeket a feltételeket teszik elérhetővé számunkra és lehetőleg mindet egyszerre! Ma egy ilyen régi-új praktikát fogok bemutatni és bízom benne, hogy sokak életét fogja a boldog és teljes élet útjára terelni!
A megoldás olyan apró, hogy szabad szemmel nem is látható
Ilja Mecsnyikovnak, Nobel-díjas tudósnak feltűnt a bolgár hegyi parasztságra jellemző hosszú élettartam és szeretett volna utánajárni annak, hogy vajon mit tesznek ők másképpen, aminek köszönhetően közülük sokan a száz évet is megérik kiváló egészségi állapot mellett! Mecsnyikov esküdni mert volna annak idején, hogy a titkuk az oldalukon hordott bőrtarisznyájukban rejlik. Ebben a tarisznyában hordták haza a parasztok a tehenektől származó friss tejet. A hazafelé vezető út azonban igen hosszú volt és sok esetben mire otthonába ért a jóember, a tarisznyájában lévő tej megaludt vagy egyenesen joghurttá alakult. Ez a tej, ami az ipari feldolgozástól mentes, alkalmas volt arra, hogy a jótékony baktériumok (lactobacillusok) elszaporodjanak benne.
Ezek a baktériumok a tejcukrot (laktóz) tejsavvá (laktát) alakítják és ez teszi kissé savanykássá az aludttejet, joghurtot, ami egyben megakadályozza a kártékony, rothasztó baktériumok megtelepedését a tejtermékekben, tehát egy természetes tartósítást eredményez. Ez a baktréiumok által vezérelt átalakulás könnyebben emészthetővé teszi a tejet számunkra, illetve az ún. fermentáció során olyan anyagok is felszabadulnak, melyek kedvező élettani hatással bírnak és növelik az adott élelmiszer beltartalmi értékét. Mecsnyikov rendkívüli szerepet tulajdonított a fermentált tejtermékek egészségünkre gyakorolt hatásának, könyvében részletezi megfigyeléseit és javaslatait Az élet meghosszabbítása címmel (The Prolongation of Life).
1905-ben egy Sztamen Grigorov nevű mikrobiológus rábukkant a Mecsnyikov által felismert fermentáló baktériumokra, ami a Lactobacillus bulgaricus nevet kapta és azóta is ezt viseli. A lactobacillusok innentől kezdve nem csupán egyszerű joghurt összetevők voltak, hanem igen fontos egészségmegőrző organizmusok hírében álltak. Sajnos a jótékony baktériumok szárnyalásának a tuberkulózis elleni harc vetett véget. A baktériumokra egyre inkább, mint veszélyforrásra tekintettek és az antibiotikumok fejlesztése lesöpörte a kutatók asztaláról a lactobacillusokat. Az utóbbi évtizedben újabb intenzív kutatás indult a jótékony bélbaktériumok, a beleinkben élő flóra vizsgálata terén. Egyre több kutató vallja, hogy ezen apró barátaink, akik emberemlékezet óta velünk együtt élnek, sokkal nagyobb hatást gyakorolnak egészségünkre, hétköznapjainkra, mint azt valaha gondolni is mertük volna!
A beleinkben élő és tevékenykedő jótékony törzsek elősegítik az immunrendszer megfelelő működését, a bélnyálkahártya egészségének fenntartásával, a kórokozók szaporodásának gátlásával, a gyulladásos folyamatok visszaszorításával, valamint a vajsav termelő fajok bélnyálkahártya tápláló hatásánál fogva megelőzhetik az autoimmun folyamatokat elindító lyukas bél kialakulását is. A disbiosis, azaz a bélflóra egyensúlyának megbomlásából adódó problémákra (gyulladásos bélbetegségek) egyre több szakember javasolja a fermentált ételek, probiotikumok fogyasztását, illetve konkrét és sokszor végső kezelésként a teljes széklettranszplantációt, mely során egészséges családtagoktól vagy idegen donoroktól jótékony törzseket juttatnak a beteg beleibe a széklet befecskendezésével. Ez az eljárás igen komoly eredményeket produkált az utóbbi években a gyulladásos bélbetegségek vagy éppen a Parkinson sy, sclerosis multiplex nevű betegségekben szenvedőknél is.
Természetesen a probiotikumok (jótékony törzsek készítmények formájában), fermentált élelmiszerek egyszerűbb problémák esetén is segítséget nyújthatnak mint például emésztési- és felszívódási zavarok, székrekedés, hasmenés, tápcsatornát érintő bakteriális, gombás vagy vírus okozta fertőzések, allergia.
Mindig is fogyasztottunk fermentált ételeket
Nem kell messzire mennünk, ahhoz, hogy valódi fermentált ételekkel találkozzunk. A magyar falvakban a mai napig is termelik, készítik és előszeretettel fogyasztják ezeket az élelmiszereket. Ebbe a csoportba tartozik a hordós-savanyú káposzta (ma már iparilag ecetezve állítják elő és köze sincs a valódi fermentált formához), a kovászos uborka, a kovászolt kenyér és a már említett aludttej vagy natúr, házi, lactobacillus kultúrával ellátott joghurt.
Európa szerte őrzik az egyes népek kultúrájukban, konyha művészetükben, szokásaikban a baktériumok által feldolgozott ételeket. A franciáknál ilyen a Crème fraîche, a lyukas sajtok Svájcban, az olaszoknál a valódi szalámi és olíva, Törökországban az ayran. Ázsiában a fermentált szója és szójaszószok, a mizóleves, a koreai kimcsi, a kombuchaitalok. Indiában a lasszi vagy Afrikában a fufu. Láthatjuk, hogy a Föld minden pontján ismerték, használták ezeket az élelmiszereket és minden bizonnyal képesek voltak elkerülni általuk a jelenkor emberére jellemző problémákat.
Mára nemcsak Magyarországon, de a világ számos részén kikopott a fermentált ételek, italok (fermentált sörök) kultúrája és az iparilag előállított gyors érlelésű és rendkívül haszontalan élelmiszerek fogyasztása terjedt el. Ez nem kedvezett a bélflóránknak, egyre több ember lett fogékony az ételintoleranciára, ételallergiára, glutén érzékenységre és sokaknak alakult ki lyukas bél szindróma, ideges bél szindróma és a gyulladásos bélbetegségekre jellemző tünetek rossz életminőséggel kombinálva. Nagy árat fizettünk a modern nyugati létért!
Most, hogy újra felfedeztük a korábban már felismert igazságokat a bélflóránkkal kapcsolatban, ideje lenne nagyobb figyelmet szentelni rá és a táplálkozásunkat ennek megfelelően átalakítani. A fermentált ételek fogyasztása, a pre- és probiotikumok alkalmazása akár napi szinten soha nem volt ilyen fontos és kézenfekvő megoldás a nyugati civilizáció ártalmaival szemben.
Források és felhasznált irodalmak:
Vrese, M. de-Schrezenmeir, J. "Probiotics, Prebiotics, and Synbiotics." Adv Biochem Engin/Biotechnol., 2008, 111, 1-66.
Roberfroid, M. et al.: "Prebiotic Effects: Metabolic and Health Benefits." Br J Nutr., 2010. augustus, 104 (2.): S1-63.
Guseo, A.: "The Parkinson Puzzle." Orv. Hetilap, 2012. december 30., 153 (52): 2060-69.
Szeretettel és üdvözlettel,
Pintér Zoltán
A Napfényvitamin termékcsalád
fejlesztője
fejlesztője
Napfényvitamin webshop, magyar-egyedi fejlesztésű,
GMP minősítéssel és kiváló biohasznosulással
rendelkező kiegészítők tárháza
Nézzen be hozzánk, szeretettel várjuk!
Itt az ideje, hogy
megértsük az egészségünket akadályozó folyamatok és civilizációs betegségeink
forrását. A jövő tudománya nem a tünetek elnyomásáról fog szólni, hanem az
egyes mikrotápanyagok hiányából adódó és a mikrobiom egységének megbomlásából
eredő problémák megszüntetésére helyezi majd a hangsúlyt. Csodálatos lehetőségek rejlenek az egyénileg
változó bélflóra tanulmányozásában és a mikrobiomra ható, személyre szabott
kezelésekben.
A széklet transzplantáció útján elindultunk és minden várakozást
felül múltak az eredmények, így biztos vagyok benne, hogy az egyénre szabott
gyógyászat az egyénileg változó és változtatható mikrobióta (bélflóránkat
alkotó mikroorganizmusok összessége) útján szinte minden krónikus és
degeneratív megbetegedésre hatékony és végleges megoldást nyújthat a
közeljövőben!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése