Ugrás a fő tartalomra

A bélflóra károsodás növeli a rákos elváltozások kialakulásának kockázatát!

A bélrendszerünkben alattomosan létrejövő daganatok sok ezer ember életét teszik tönkre Hazánkban, így ezzel a betegséggel és a mikrobiótával való kapcsolatáról lesz szó a továbbiakban. A tápcsatornai daganatok, leginkább a vastagbél tumoros elváltozásai robbanásszerű növekedést mutatnak az utóbbi évtizedben. 2000 után készült felmérések alapján csak Magyarországon évente több, mint 5000 ember halálát okozta a CRC (colorectalis carcinoma - vastagbél rák). Ez a szám csak emelkedett a 2010-et követő években. Leginkább a sporadikus forma (életmódbeli sajátságok és környezeti tényezők indukálta betegség) a jellemző, a betegek 70-75%-át teszi ki. Oki tényezők között szerepel a túlzott alkoholfogyasztás, az elhízás és cukorbetegség, az étrend, az elégtelen rostbevitel, ülő életmód és egyre nagyobb figyelmet kap maga a bélrendszerben élő ökoszisztéma, bélflóra, tudományos nevén mikrobióta rendszer.


A mikrobiomot, mikrobiótát vizsgáló kutatások rendkívüli mértékben megszaporodtak az utóbbi évtizedben, hiszen a kutatók egyre több funkcióját ismerik fel ezeknek a parányi, velünk élő mikroorganizmusoknak. Ha csupán a bélrendszerünkre ható működésüket nézzük, számos rendkívül fontos feladatukat fedezhetjük fel. A bélflórát alkotó apróságok gátolják a patogén, azaz kórokozó baktériumok, vírusok, gombák megtelepedését a belekben, közvetlenül is képesek (pH csökkentés, speciális ölő fehérjék termelése révén) szaporodásukat fékezni, illetve elpusztítani őket. Támogatják immunrendszerünk megfelelő működését, féken tartják a Th2-es sejteket (T helper 2), melyek az allergiás folyamatokban mutatkoznak meg nagy számban, segítik a bélnyálkahártya intaktságát, egészségét, egyes fajok vajsav termeléssel táplálják is azt. A felszívóhámra gyakorolt védő hatásuknál fogva gátolják a lyukas bélszindróma (illetve leaky mucosa) kialakulását és ezzel együtt az autoimmun statusz kifejlődését (autoimmun betegséget megelőző állapot). Kordában tartják a gyulladáskeltő faktorok termelődését, megakadályozzák a krónikus gyulladások fennmaradását a bélrendszerben, ami rendkívül fontos, hiszen régóta tudjuk a krónikus gyulladás táptalajt biztosíthat a daganatos elváltozásoknak nem csak a bélrendszerben! Ahogy már írtam az immunrendszer működésében kulcsfontosságúak, hiszen modulálják az antigén felvételt, bemutatást, valamint fokozzák a szekretoros immunglobulin A termelését. Minden olyan területre hatást gyakorolnak, melyek képesek a szervezet természetes védekező mechanizmusait kihasználva a krónikus és daganatos elváltozások kialakulásának kockázatát jelentősen csökkenteni. 

Fontos megjegyezni, hogy az egészséges bélflóra támogatja a normál vércukorszint fenntartását, gátolhatja a metabolikusan aktív felesleges zsírszövet képződését, tehát az elhízással és cukorbetegséggel kapcsolatos rák kockázatot is csökkenti.  

Az 1-3, 1-6 béta-glükán bizonyítottan támogatja a megfelelő immunitást,
gátolja a gyulladásos folyamatokat a szervezetben. 

Egy 2014-es tanulmány összefüggést mutatott ki a colorectalis rák és a mikrobiom között. (Megjegyzés: A mikrobiom a bélflórát alkotó mikroorganizmusok genetikai állományának összességét jelenti, a mikrobióta pedig a mikroorganizmusok összefoglaló neve.) A vizsgálatok szerint az ebben a ráktípusban szenvedő emberek, már a rákmegelőző állapot idején is dybiosisban szenvedtek, azaz károsodott a bélflórájuk, megváltozott az egyes bélbaktérium közösségek összetétele és az egyes fajok száma az egyensúlyi állapothoz képest. A korai stádiumú betegség potenciális szűrővizsgálata lehet a jövőben az egészséges, a rákmegelőző állapotban lévő és a már kialakult rákbetegek mikrobiomjának vizsgálata, egymáshoz való viszonyítása. A vizsgálat során három klinikai betegcsoport bél mikrobiomját vették górcső alá a CRC stádiumait figyelembe véve (egészséges bélnyálkahártya, adenoma, carcinoma). 

A kiindulási állapothoz képest a kifejlett CRC-ben bizonyos baktérium populációk dúsulását, illetve kimerülését figyelték meg. A colorectalis rák ismert rizikófaktorait kombinálva a bél mikrobiomából nyert adatokkal szignifikánsan tudták növelni a három klinikai betegcsoportra, azaz egészséges, adenomát mutató és kifejlett CRC-vel rendelkező betegekre jellemző sajátosságokat, diagnosztikus értékű jellemzőket. A kombinált szűrővizsgálatnak köszönhetően 50-szer hatékonyabban tudták megjósolni az adenoma kialakulását. Továbbá a 65 éveseknél használt adenomát és rákmegelőző állapotot vizsgáló teszt hatékonysága 0,17%-ról 10,67%-ra növekedett, azaz tízszer több esetben voltak képesek a kutatók korai stádiumban felfedezi a fokozott rák kockázatot az egyes betegeknél. A kutatás bebizonyította, hogy a betegek mikrobiomjának tanulmányozása nagyságrendekkel tudja javítani a korai stádiumban felfedezett betegségek arányát, illetve a mikrobiom befolyásolásával (protektív hatású törzsek számának növelésével) életmódbeli-, táplálkozásbeli változtatásokkal kedvezően befolyásolható a betegek életminősége és betegségük kimenetele a megfelelő orvosi kezelések mellett. [1]

Szeretettel és üdvözlettel, 
Pintér Zoltán 

Hivatkozások:
[1] Zackular JP. The human gut microbiome as a screening tool for colorectal cancer. Cancer Prev Res (Phila). 2014 Nov;7(11):1112-21. 


- A bejegyzés tartalmát szerzői jog védi, engedély nélküli felhasználása jogi lépéseket von maga után! -

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Miért nem tudunk jóllakni zöldségekkel és miért kívánjuk az édeset folyamatosan?

Miért olyan nehéz az elején a diéta?  Aki diétába, fogyókúrába fogott jól ismeri az állandó szinte már leküzdhetetlen éhségérzetet, amit zöldségekkel és a diétás étrenddel nem igen lehet megszüntetni. Amint megértjük az édességek iránti vágyunk forrását nagyon egyszerűvé válik az orvoslása. Nézzük is az okokat... Hogy megértsük az elhízás, a belőle adódó anyagcsere problémák, és a bélflóra közötti kapcsolatot némi plusz információval egészítem ki a leírásom. A bélflóránkat mi magunk alakítjuk egyik napról a másikra méghozzá az étrendünkkel, a szokásainkkal, életkörülményeinkkel, környezetünkkel. Ha étrendünk fő tömegét szénhidrátokban gazdag ételek teszik ki, akkor az intenzív szénhidrát anyagcserét folytató bélbaktériumok válnak dominánssá bélrendszerünkben köztük olyan fajokkal, melyek igen agresszív cukorbontó anyagcserét folytatnak, maximálisan az utolsó molekuláig hasznosítanak mindent, amit eléjük teszünk! Ismerős ügye az "Én már egy apró falattól is két kilót hízok&

Depresszió és bélből eredő érzések

Agy-Bél tengely és ideges bél szindróma Szokás mondani, hogy a férfi a hasával gondolkodik. Ez nincs olyan messze a valóságtól! Nem csupán a férfiak, de a nők is rendelkeznek agy-bél tengellyel, azaz közvetlen idegi összeköttetéssel a központi idegrendszer és a beleket behálózó idegek közötti szoros kapcsolattal. Sokan nem tudnak róla, de a tápcsatornánknak külön agya van , saját idegrendszere, mely az enterális idegrendszer nevet viseli. Az agyunk és az enterális idegrendszer közötti a főút a nervus vagus, a bolygóideg. A jelzések a két idegi központ között folyamatosan ide-oda cikáznak, egyesek tudatosulnak mások nem. Számunkra csak a nagyon fontos információk vehetők észre, melyek valóban tartalmas információ jelleggel bírnak például fájdalom, puffadás vagy a jó érzések, mint az ünnepi zabálások utáni elégedett "punnyadás".  Vannak olyan esetek, amikor a krónikus gyulladások, a nem megfelelő bélflóra (disbiosis) vagy fel nem fedezett étel-allergia mi

A prebiotikumok, főként az Inulin és a Béta-glükán javítják a bélflóra funkciókat!

Korábban már több alkalommal is írtam a bélflóra és az immunrendszer kapcsolatáról. A bélflóra, tudományos nevén mikrobiom, az egyik legkutatottabb terület jelenleg az orvostudomány területén is. A mikrobiom elváltozásait egyre több krónikus elváltozással hozzák összefüggésbe. Kutatások támasztják alá, hogy a bélflóránkban működő akár 1000 féle különböző faj (baktériumok, vírusok, gombák, archea fajok) bonyolult együttműködése révén közvetlen hatást gyakorolnak az emberi immunrendszer működésére. A védekező rendszerünket alkotó sejtek normál működését, az autoimmun és allergiás folyamatok kordában tartását egyaránt képesek fenntartani. Rendkívül fontos éppen ezért, hogy a bélflóránk egészséges működését szolgáló anyagokat, szervezeteket vigyünk bélrendszerünkbe hetente több alkalommal. Mire gondolok itt? Rostok, prebiotikumok (pl.: Inulin), fermentált élelmiszerek (kovászolt élelmiszerek) és szükség lehet természetesen maguknak a bélbaktériumoknak a pótlására is megfelelő és ha